Reklám

Erőleves blog

A ( Szerelemblog ) szerzőjének új blogja. Célja hogy erőt és reményt adjon akkor is, ha minden összeomlani látszik. Ha szeretnéd hogy rólad szóljon a post, írja a susybaby (kukac) gmail.com -ra

Friss topikok

  • horvicska: Én is sárkány vagyok, legalábbis a csillagjegyem szerint, és valószínűleg házisárkány is. A kedves... (2008.11.06. 17:14) Sárkánybőrben
  • nemtudom: 18-19 évesen én is nagyon magam alatt voltam (NAGYON), akkor kifejezetten jót tett, hogy a nyelvtu... (2008.10.27. 16:41) Életuntság
  • Fricike: Az attól függ, hogy milyen okból kifolyólag tartózkodsz külföldön... Alapból NEM KELL mindenáron ... (2008.10.23. 19:23) Kötelezettségek a szülő felé

Linkblog

Sárkánybőrben

2008.11.02. 17:21 | Susybaby | 3 komment

Címkék: farkas test lélek sárkány bezárva

Ti voltatok már úgy, hogy azt éreztétek, hogy nem is vagytok emberek? Éppen most olvastam a legelső bejegyzést, és gondoltam felteszem a kérdést.

Ti embernek érzitek magatokat, vagy van itt valaki aki inkább 'lénynek' érzi magát. Mint például az a farkas, amit itt láttok.Vagy egy sárkánynak.

Sokkal inkább érzem magam pikkelyes sárkánynak, mint embernek. Mintha egy börtön lenne a testem, ahova bezártak.

Kötelezettségek a szülő felé

2008.10.21. 22:36 | Susybaby | 2 komment

Címkék: gyerek anya kapcsolat magán szülői gyermeki kötelesség távollét

Van joga egy anyának azt mondania a gyerekeinek (mindketten külföldön élnek), hogy menjenek vissza hozzá? Hogy a gyereknek kötelezettségei is vannak a szülővel szemben? Fel kell adnia a teljes életét külföldön, hogy ismét az édesanyja közelében lakjon? Egyáltalán, muszáj hogy a gyerek megígérje az anyjának hogy vissza fog térni hozzá?

Meddig terjednek a gyerek kötelezettségei a szülő felé?

Életuntság

2008.10.16. 19:41 | Susybaby | 7 komment

Címkék: keresés öngyilkosság vágy halálvágy reménytelenség

Soha nem gondoltam volna, hogy valaha rá fogok egy ilyen fórum segítségére szorulni.

Bár még nagyon fiatal vagyok (20 alatt) máris sikerült egy rakás problémát felhalmozni. Igaz, be kell valljam 60%-ért én magam is felelős vagyok.

Mivel a családomtól és a rokonságtól jóformán semmi támogatást nem és a barátaimat nem akarom a problémáimmal terhelni, meglehetősen egyedül vagyok velük.

Néhány hónappal ezelőtt megpróbáltam öngyilkos lenni. Nem csupán a gondok miatt, hanem azért is, mert egy ideje súlyos depresszióban szenvedek.

A 'meghalás' nem sikerült és végül a pszichiátrián láttak vendégül másfél hónapig.

Az egész sz**t sem ért, a halálvágy és a depresszió is ugyanúgy velem van, mint előtte.

Azért írtam Susynak, mert segítséget keresek. Mivel sem a kezelés, sem a más fórumokon hasonló helyzetben levőkkel folytatott beszélgetések nem segítettek, úgy gondoltam teszek itt is egy próbát.

Sem Istenben, se valamiféle felsőbb lényben nem hiszek, de remélem, hogy legalább néhány hasznos tanácsot kapok tőletek, hogyan találhatnék rá valamilyen 'biztos ösvényre' és hogyan szabadulhatnék meg az életuntságtól.

süti beállítások módosítása